Azt hiszem kezdek az unalomé lenni. Késik. Nem szokott. Ha Ő azt mondja, hogy ideér fél2-re ide is ér. Most nem jött össze. Mamájánál vannak, az egész család, ugyanis náluk épp felújítás van. Komolyan; ülök a sötétbe, re dőny lehúzva; szól a rádió és olvasgatok neten minden féle hülyeséget; közbe meg egy kis msnen. Hamarosan amúgy jönnie kellene. Van egy srác mindig beszélgetek vele msnen; nem is tudom melyik faluba lakik, de nem is izgat, jó haver meg el lehet vele dumálgtani. És becézget, de csak úgy. Hát jó, csak tessék, nyugodtan. Jól tud esni mástól is, főleg a sok baszogatás után. De ez van.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.